Kárpáti borzderes fajtamegőrző projekt
Kárpáti borzderes fajta jellemzői
A kárpáti borzderes a Kárpát-medencében őshonos, vagy régen honosult szarvasmarhának tekinthető, a térség klimatikus és domborzati viszonyaihoz jól alkalmazkodott, primitiv fajta.
A Kárpát-medencében ma élő szarvasmarha fajtáink közül a legkisebb termetű, ezért kevésbé félelmetes. Magyarország természet földrajzi környezetéhez jól igazodott, így tartása a hegy- és dombvidékeken, de még az alföldi területeken is lehetséges.
A tartását jellemző szerény körülmények nagyon szívóssá és ellenállóvá alakították a fajtát. A tenyésztése során elsődleges szempont, a fajtára jellemző in situ génmegőrzés, azaz a hármas hasznosítás fenntartása (tej- és hús-haszon, valamint igáztatás). Mivel a fajta kiválóan alkalmas a háztáji állattartásra, ezért a tevékenység újbóli fellendítésének is fontos eszköze lehet.
A fajta rendkívül ellenálló szervezetű és jól alkalmazkodik a legelő állapotváltozásaihoz. Legelési technikája több szempontból előnyösebb, mint más fajtáké. Több magasságban is legel és a legelőn található növények között kevésbé válogat. A tapasztalatok szerint legjobb megoldás a fél-rideg tartás, vagyis a kezes tartás. Ez azt jelenti, hogy tavasztól késő őszig legelőn van az állat, de a borjakat kezdetben lekötjük, magunkhoz szelídítjük, így a legelőn nem okoz gondot sem a fejés, sem az orvosi kezelés.
Fajtamentő program
Magyarországon a civil kezdeményezésre indult fajtamentő program (Polyán Egyesület) jelenleg már a Debreceni Egyetemmel összefogásban zajlik. Célja a kettős (tej, hús) hasznú primitívebb, extenzív tartásra alkalmas borzderes megőrzése és ismételt elterjesztése hazánkban.
Ha beigazolódik a feltételezés, hogy a kárpáti borzderes állománya esetén jelentős genetikai eltérés van a környező országokban tartott nagy létszámú borzderes állományoktól, illetve a borzderes világfajtától, akkor megindulhat az önálló kárpáti borzderes fajta elismertetése és génmegőrzési programja. A genetika vizsgálatok kimenetelétől függően a kárpáti borzderes szarvasmarha sorsa két forgatókönyv szerint alakulhat: ha nem sikerül kimutatni számottevő genetikai eltérést, akkor a fajta előnyös tulajdonságai alapján elsősorban természetközeli gazdálkodásban, kettős hasznosítású fajtaként tartható; amennyiben a vizsgálatok alátámasztják a fajta más fajtáktól való szignifikáns különbözőségét, akkor megnyílik az út az önálló, őshonos fajtaként való elismertetésére és megőrzésére.
Mindezen feladatokat 2018-tól a lelkes tartókból álló Kárpáti borzderes Tenyésztők Egyesülete koordinálja, mindketten alapító tagjai vagyunk eme szervezetnek.
Kapcsolódó oldalak: